Új intézmény: a részvényesi képviseleti tanácsadó

Az Európai Parlament és a Tanács 2017-ben irányelvet alkotott a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről. Ennek egyik indoka az volt, hogy egyre több intézményi befektető és portfoliókezelő vette igénybe az ún. részvényesi képviseleti tanácsadó szolgáltatását, aki kutatással, tanácsadással, illetve ajánlásokkal segíti a befektetőket abban, hogy miként szavazzanak a tőzsdére bevezetett részvénytársaság közgyűlésein.

A részvényesi képviseleti tanácsadó igénybevétel csökkenti a társasági információk elemzéséhez kapcsolódó költségeket, ugyanakkor fontos szerepet játszik a vállalatirányításban, hiszen jelentősen befolyásolhatja a befektető szavazását. Ez indokolja, hogy tevékenysége transzparens legyen. Ezt a követelményt teljesíti Magyarországon a Parlament által 2019. július 2-án elfogadott 2019. évi LXVII. törvény, amelynek a részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseit a 2019. július 17-ét követően induló üzleti évtől kell alkalmazni.

A szabályozás nem csak a Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában letelepedett részvényesi képviseleti tanácsadókra vonatkozik, hanem azokra is, akiknek ugyan nincs sem székhelyük, sem központi ügyintézési helyük az Unió egyik tagállamában sem, azonban tevékenységüket az Unióban található telephelyen keresztül végzik.

A részvényesi képviseleti tanácsadó olyan jogi személy, amely szakmai jelleggel és üzletszerű tevékenységként elemzi a tőzsdén jegyzett társaságok által közzétett tájékoztatást és más információkat annak érdekében, hogy tájékoztassa a befektetőket a szavazási döntéseik meghozatala során a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó kutatás, tanácsadás vagy szavazási ajánlások révén.

A törvény által célzott átláthatóságot elsősorban az szolgálja, hogy a szolgáltatás igénybe vevői, azaz az intézményi befektetők és a portfoliókezelők évente kötelesek a honlapjukon nyilvánosságra hozni, hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiájukba, és ennek keretében nem csak a szavazási magatartásukat kell általánosan ismertetniük, hanem a részvényesi képviseleti tanácsadó szolgáltatásának igénybe vételét is fel kell tárniuk.

Az uniós szabályozás támogatja, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadó magatartási kódexet alkalmazzon. Ha erre sor kerül, úgy honlapján díjmentesen tájékoztatást kell adnia arról, hogy mely magatartási kódexet alkalmazza, és ha eltér annak bármely ajánlásától, akkor ezt indokoltan jeleznie is kell. Ha pedig nem alkalmaz magatartási kódexet, úgy ezt is világosan és egyértelműen indokolnia kell.

Az átláthatóságot biztosítja az is, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadó a tevékenysége pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatos megfelelő tájékoztatás érdekében a kutatásai, tanácsadása és szavazási ajánlásai elkészítésével kapcsolatban az alapvető információkat – így különösen az általa alkalmazott módszereket, a felhasznált főbb információforrásokat, a minőségbiztosítás érdekében alkalmazott eljárásait, a közreműködő munkatársak végzettségét, azt, hogy folytat-e párbeszédet az ajánlásai tárgyát képező társaságokkal, továbbá az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikáját - köteles évente a honlapján nyilvánosságra hozni.

A részvényesi képviseleti tanácsadó köteles azonosítani és ügyfelei felé haladéktalanul jelezni minden olyan tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a kutatásai, a tanácsadása és a szavazási ajánlásai elkészítését befolyásolhatja, valamint jelezni a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség megszüntetése, mérséklése vagy kezelése érdekében tett intézkedéseit.

A transzparencia biztosítása érdekében hozott intézkedések azonban nem sérthetik az üzleti titkot: a részvényesi képviseleti tanácsadó sem köteles a fentiek keretében olyan információt nyilvánosságra hozni, amely üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené, azzal azonban, hogy ez nem vezethet a fenti, az átláthatóságot szolgáló követelmények mellőzéséhez.

Vissza a hírekhez