Új uniós irányelv készül a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről

Az uniós szabályozás tárgya

Az Európai Bizottság új irányelv elfogadását javasolja az Európai Unió döntéshozói számára a munka és a magánélet közötti egyensúlyt meghatározó jogi keretrendszer modernizálásáról (Javaslat).

Az Európai Bizottság azért tartja szükségesnek új irányelv elfogadását, mert az általa lefolytatott előzetes vizsgálatok egyrészről azt mutatták, hogy jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között a releváns minimumszabályok tekintetében, másrészről, a jelenlegi uniós keretrendszer mellett a nők még mindig általában jóval nagyobb terhet vállalnak a hozzátartozók gondozásában, mint a férfiak.

A Javaslat célkitűzése tehát az, hogy i) a férfiak és a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére továbbá az egyenlő munkahelyi bánásmódra vonatkozó elvek jobban érvényesüljenek, ii) a családi vonatkozású szabadságokat és a rugalmas munkafeltételeket a férfiak is szélesebb körben igénybe vegyék, és iii) mindezt egységes minimumszabályok biztosítsák minden tagállamban.

A Javaslat az Európai Unió által már biztosított munkavállalói jogokat megtartva, azok kiterjesztését célozza Az Európai Bizottság ugyanakkor nem kíván túl merev keretek szabni sem a tagállamok, sem a munkavállalók számára, így a tervezett irányelv minimumkövetelményeket fogalmaz meg, amelyeknél a tagállamok majd szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, másrészről pedig az érintett munkavállalók szabadon eldönthetik, élni kívánnak-e kedvezményekkel vagy sem.

Tervezett főbb változások

Apasági szabadság

Jelenleg uniós szintű rendelkezés nem biztosítja, hogy az apák a gyermekük megszületésekor apasági szabadságot vegyenek igénybe. A Javaslat ezt a hiányt orvosolná a 10 munkanapos apasági szabadság bevezetésével. Ez a jog a családi állapottól függetlenül megilletne minden apát.

A hatályos magyar jog alapján az apákat megilleti az apasági (pót)szabadság, azonban az jelenleg csak 5 (ikrek esetén 7) munkanapra terjed ki (Munka Törvénykönyve 118. § (4) bek.), így annak időtartamát növelnie kell majd a jogalkotónak.

Szülői szabadság

A jelenlegi uniós minimumszabályok alapján mindkét szülő külön-külön jogosult a gyermek születését (örökbe fogadását) követően legalább 4 hónapos szabadságra. Ezt a jogot háromféle módon kívánja megerősíteni a Javaslat: i) Ez a típusú szabadság részben sem lenne átruházható a másik szülőre, ii) a 4 hónapos szülői szabadság a gyermek legalább 12 éves koráig lenne igénybe vehető, iii) továbbá lehetőség lenne a szabadság rugalmas formában történő igénybevételére (pl: részmunkaidőben, blokkosítva).

Magyarországon a munkavállaló a hatályos szabályok szerint a gyermeke 3 éves koráig jogosult szabadságra (Munka Törvénykönyve 128. §), ami jóval meghaladja a Javaslatban szereplő 4 hónapot, ugyanakkor a Javaslat lehetővé tenné, hogy a szülői szabadságot a gyermek 3 éves kora után is (legalább 12 éves koráig) igényelje a munkavállaló, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy például az édesanya marad otthon a gyermekkel annak 3 éves koráig, majd pedig az édesapa a gyermek 4 éves korában elmehet 4 hónap szabadságra.

Magyarországon jogszabályi szinten nincs rendezve ennek a szabadságnak rugalmas formában történő igénybevétele, amiről a jogalkotónak gondoskodnia kell majd. Kérdés továbbá, hogy a magyar jog lehetővé fogja-e tenni a Javaslat felhatalmazása alapján, hogy a szülői szabadság köthető legyen egy adott munkavállalónál munkában töltött időhöz (legfeljebb 1 év), ami jelentős szigorítás lenne a hatályos magyar szabályokhoz képest.

Gondozói szabadság

Uniós szinten új típusú szabadságként kerül bevezetésre a gondozói szabadság, amelyet az érintett valamely hozzátartozója gondozása céljából vehet igénybe. A Javaslat évente összesen 5 munkanapot biztosít e célra.

Magyarországon jelenleg is létezik a gondozói szabadság intézménye, melynek keretében két év szabadság vehető igénybe, azonban ez a típusú szabadság csak a tartós – várhatóan 30 napot meghaladó - ápolás céljára kérhető (Munka Törvénykönyve 131. §), így az irányelvvel összhangban Magyarországon is meg kell teremteni a lényegesen rövidebb idejű hozzátartozói ápolás célját szolgáló szabadság igénybevételének lehetőségét.

Megfelelő jövedelem

Jelenleg az uniós szabályok nem követelik meg, hogy a fenti, családi vonatkozású szabadságok alatt a munkavállaló juttatásban részesüljön. A Javaslat ezért előírja, hogy az érintett legalább a betegszabadság idejére járó juttatás összegével megegyező díjazásra vagy juttatásra legyen jogosult e szabadságok idején.

Az apasági szabadság Magyarországon pótszabadságnak minősül, így az fizetett távollét. A szülői szabadság és a gondozói szabadság, jóllehet jóval hosszabb időre vehető igénybe, mint a tervezett uniós minimum, azonban teljes terjedelmében fizetés nélküli időszak, azzal, hogy az érintett társadalombiztosítási juttatásban részesülhet.

A Javaslat azt nem határozza meg, hogy ezt a jövedelmet a munkáltatónak vagy a szociális rendszernek kell-e biztosítania, így értelmezésünk szerint a magyar jog a szülői szabadság finanszírozása tekintetében legalább részben megfelel a Javaslatnak, hiszen a társadalombiztosítási ellátórendszeren keresztül biztosít jövedelmet a szülői szabadságon lévőknek. E téren azonban felülvizsgálatra szorul, hogy az ellátás összege eléri-e legalább a – Javaslatban megkövetelt -  betegszabadságra járó juttatás összegét. Amennyiben pedig a szülői szabadság – juttatást megalapozó részének - igénybevételére a gyermek 3 éves kora után kerül sor, akkor annak finanszírozási módjáról, forrásáról döntenie kell a jogalkotónak.

A korábban írtak szerint a gondozói szabadság rövidebb, irányelvnek megfelelő formáját meg kell teremteni Magyarországon, és ezzel egyidejűleg az erre a szabadságra eső anyagi támogatás módját is meg kell határozni.

Rugalmas munkafeltételek

A hatályos uniós szabályok alapján a munkába visszatérő szülő számára már biztosított a részmunkaidő lehetősége, amit a távmunka igényelhetőségével egészít ki a Javaslat, ugyanakkor lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a rugalmas munkafeltételek időtartamát ésszerű korlátozások alá vessék. Ennek indoka az, hogy ha valaki huzamosabb ideig csökkentett óraszámban dolgozik, akkor annak jelentős hatása lesz a nyugdíjának összegére, így erre tekintettel elfogadható megszorítás lehet, ha a tagállam korlátozza, hogy összesen hány évig vehető igénybe a részmunkaidő.

Jelentős újítása továbbá a tervezetnek, hogy a rugalmas munkafeltételeket az érintett a gyermeke 12 éves koráig kérelmezheti. Magyarországon a gyermek 3 éves koráig igényelhető a részmunkaidő. A korhatár lényeges felemelése válik tehát szükségessé, ami jelentős terhet róhat a munkáltatókra. Ugyanakkor a Javaslat lehetővé tenné, hogy a munkáltató megfelelő indokok alapján elutasíthassa ezt a kérelmet, miután figyelembe vette a saját és a munkavállaló érdekeit egyaránt. Megjegyezzük, hogy jelenleg a magyar szabályok szerint a munkavállaló kérelme esetén a munkáltató köteles biztosítani a kért részmunkaidőt a gyermek 3 éves koráig. (Munka Törvénykönyve 61. § (3) bek.) A magyar jogalkotónak tehát állást kell foglalnia abban, hogy kötelező legyen-e a rugalmas munkafeltételek biztosítása egészen a gyermek legalább 12 éves koráig, vagy 3 éves kor felett megengedné a munkáltató számára a kérelem elutasítását.

Az irányelv átültetése és várható hatásai

A tagállamoknak az új irányelv rendelkezéseit annak elfogadását követő két éven belül kell átültetniük a belső jogrendszerükbe.

Az előzetes vizsgálatok szerint az irányelv pozitív hatást fog gyakorolni a gazdasági teljesítményre (a GDP-re, a foglalkoztatásra és a jövedelemszintre). Ugyanakkor e kedvezmények biztosítása nem titkoltan a munkáltatók oldalán költségnövekedést eredményez, azonban ennek mértéke a várakozások szerint alacsony maradna, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Javaslat szerint a munkáltatók meghatározott indokok esetén elutasíthatják a rugalmas munkafeltételek (részmunkaidő, távmunka) kérelmezését.

Azt, hogy az irányelv mennyire fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, az fogja megmutatni, hogy a munkavállalók ténylegesen élnek-e majd a számukra biztosított kedvezményekkel, vagy nem lesz azokra igény ilyen széles körben.

A Javaslat a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:84205176-2b39-11e7-9412-01aa75ed71a1.0021.02/DOC_1&format=PDF.

Vissza a hírekhez