2017. július 4.
A júniusban kihirdetett adózási jogszabályok változása keretében - a tavalyi évhez hasonlóan - ismét módosításra került a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (Szit.) vonatkozó törvény (2011. évi CII. törvény) annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ilyen társaságok létrejöttét.
A Szit. - ahogy azt korábbi cikkünkben (https://gfmt.hu/hir/szabalyozott-ingatlanbefektetesi-tarsasagok.php) bemutattuk - egy olyan, speciális szabályozás hatálya alá eső, nyilvánosan működő részvénytársaság, amely rendkívül kedvező adózási szabályok mellett végezheti ingatlanbefektetéssel és -kezeléssel kapcsolatos tevékenységeit. Ez a működési forma azonban Magyarországon mind a mai napig nem terjedt el, feltehetően a nehézkesen alkalmazható jogszabályi háttér okán. Az egy évvel ezelőtti és a jelenlegi törvénymódosítás célja az, hogy a jogszabályi környezet vonzó lehetőséggé tegye a Szit. alapítását az érintett befektetők számára.
A 2017. június 20. napján hatályba lépett jogszabályváltozás ennek fényében többek között olyan alapvető kérdésköröket érint, mint a Szit. által kibocsátható részvények névérték-és fajtakorlátozásának feloldása, a Szit. által végezhető tevékenységek körének bővítése, továbbá a közkézhányadra és az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok enyhítése, pontosítása.
A részvények névértékére és fajtájára vonatkozó korlátozás oldása
A Szit. részvényeivel kapcsolatban két alapvető változás következett be: egyrészről a Szit. által kibocsátott részvények névértéke a módosítást követően tízezer forintnál kevesebb is lehet, másrészt a Szit. a jövőben a törzsrészvények mellett dolgozói részvényt is kibocsáthat.
A tevékenységi kör bővítése
A törvény bővíti a Szit. által végezhető tevékenységek körét, így ezek a társaságok ezentúl már építményüzemeltetést is végezhetnek a saját tulajdonú ingatlan adásvételén, bérbeadásán, üzemeltetésén, továbbá az ingatlan- és vagyonkezelésen kívül.
A közkézhányad számításának pontosítása
Kezdetektől érvényesülő követelmény, hogy a Szit. részvényeinek meghatározott hányadát be kell vezetni a szabályozott piacra (jellemzően a tőzsdére), és a törvény azt is meghatározza, hogy e részvényekből legfeljebb mennyi lehet egy személy tulajdonában (közkézhányad).
A módosítás a közkézhányad-részesedési korlát számítási módját oly módon változtatja meg, hogy a közkézhányadot nem egy adott részvénysorozatra, hanem a Szit. teljes jegyzett tőkéjére kell számítani, és így a közkézhányadot képező részvénysorozat tulajdonosai esetében nem az adott sorozatra, hanem a teljes jegyzett tőke össznévértékére kell vetíteni a legfeljebb 5%-os mértéket.
További változás, hogy amennyiben a Szit. - az esetleges dolgozói részvények mellett - kizárólag szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkezik, a közkézhányadra vonatkozó követelményt elegendő a Szit. nyilvántartásba vételének időpontjában vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy az adott részvényes az őt az esetlegesen megnövekvő részvénytulajdona alapján megillető részvényesi jogait (ideértve a szavazati jogot is) a későbbiekben korlátozás nélkül gyakorolhatja.
A szigorú osztalékfizetési előírások enyhítése
A Szit. működése során szintén kritikus kérdés az osztalékfizetés, mivel a Szit. főszabályként köteles a teljes nyereségét osztalékként kifizetni, és ez korlátját képezheti a társaság fejlődésének. E körben a jogalkotó azt a pontosítást tette, hogy nem tartozik az osztalékként kifizethető eredmény („elvárt osztalék”) körébe az IFRS-ek (nemzetközi számviteli sztenderdek) szerinti beszámolóra történő áttérés keretében elszámolt áttérési különbözet.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a Szit. az elvárt osztalékot az ezen státusza alatt elért eredménye alapján köteles fizetni, így abba a korábban elért eredmény nem számít bele. A társaság azonban dönthet úgy, hogy a Szit. státusz előtti időszakban felhalmozott eredménytartalékból is fizet osztalékot.
Pontosításra került a „szabad pénzeszköz” fogalma is, így nem vonható e körbe pl. az óvadék illetve azok a pénzeszközök, amelyek felett a Szit. nem rendelkezik szabadon.
A módosítással a projekttársaságok esetében is lehetővé válik, hogy pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződésben olyan kötelezettséget vállaljanak, amely korlátozza az osztalék kifizetését. (A tavalyi módosítás óta ez a szabály a Szit. esetén már alkalmazandó.)
Az egyedi ingatlanbefektetések lehetséges értékének növekedése
Az ingatlanok piaci árának növekedésére tekintettel nem elhanyagolható változás, hogy a mérlegfőösszeg 20%-áról 30%-ra emelkedett az Szit. által tulajdonolható egyes ingatlan vagy más részesedés értékének felső határa.
A vezető állású személyekkel szembeni követelmények lazítása
A Szit. vezető állású személye ezentúl bármilyen felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, így ez a pozíció nemcsak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi végzettségűek, hanem az ingatlanszektor sajátosságaira tekintettel akár műszaki területen szerzett diplomával is betölthető lesz.
Vissza a hírekhez
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
