A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.

3.2.      A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE

3.2.1.   Szabályozási lehetőségek

A jogok és a követelések jelentős része nem lajstromozott jószág, ebből a szempontból megegyezik a tipikus ingó dologgal. Az ilyen jogokon és a követeléseken zálogjog létesítésével kapcsolatban a jogalkotó három lehetőségből választhat:
(1)        a zálogjog létrejön a zálogszerződés megkötésével,
(2)        a zálogjog létrejöttéhez a zálogszerződésen felül szükség van a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésére, vagy
(3)        ezeken felül a kötelezettet is értesíteni kell.

Az első megoldás összhangban van a követelések átruházása (engedményezés) esetén irányadó szabályokkal, amelyek szintén nem kívánnak semmi egyebet, mint a szerződés megkötését; e megoldásnak előnye az egyszerűség, hátránya viszont, hogy a zálogszerződésben részt nem vevő érdekeltek (sem a zálogkötelezett egyéb hitelezői, sem pedig az elzálogosított követelés kötelezettje) nem szereznek tudomást a zálogjog létéről. A második megoldás biztosítja az ingó zálogjoggal megegyező nyilvánosságot, azt azonban nem, hogy a kötelezett is tudomást szerezzen a zálogjogról, ami különösen azért probléma, mert a hatályos törvény a tudomásszerzésre tekintet nélkül a kötelezettet terhelő következményeket fűz a zálogjog alapításához. A harmadik megoldás a nyilvánosság és a zálogjogosult szempontjából az elérhető legnagyobb védelmet nyújtja, gyakorlatilag azonban lehetetlenné tenné nagy mennyiségű, esetleg egyedeiben változó és jövőbeni követelések (például az adós vevőivel szembeni összes követelés) elzálogosítását, ami pedig a gazdasági életben szokásos és egyébként a novella által is támogatott gyakorlat.

Az első zálogjogi novella semmilyen pozitív szabályt nem tartalmazott a zálogjog létrejöttére vonatkozóan, csupán azt tette egyértelművé, hogy a kötelezett - a novella előtt hatályos jog alapján megkövetelt - értesítése a zálogjog létrejöttének nem feltétele. A második novella ezen a nyomon haladt tovább, és egyértelműen azt a megoldást választotta, hogy a zálogjog létrejöttéhez elegendő pusztán a szerződés (írásbeli formában való) megkötése. A hatályos jog szerint tehát az immateriális javakon fennálló zálogjog - a zálogjog minden egyéb fajtájától eltérően - olyan zálogjog, amelynek létrejöttéhez nem szükséges semmi olyan aktus (átadás, bejegyzés), amely biztosítja azt, hogy a zálogjog keletkezése illetve fennállása harmadik személyek számára felismerhető legyen.

3.2.2.   A kötelezett értesítése?

Jogosan hívja fel Leszkoven, a korábbi jogunkra hivatkozva, a figyelmet arra, hogy a hatályos törvényben alkalmazott megoldás nem nyújt tökéletes biztonságot a zálogjogosult számára. Mégsem értek egyet azzal a következtetésével, hogy a zálogjog létrejöttéhez meg kellene követelni az elzálogosított követelés kötelezettjének értesítését és a dokumentumok átadását. A csendes és a nyílt elzálogosításnak a felek számára egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Mivel azonban ezek az előnyök illetve hátrányok elsősorban a zálogjogosult és a zálogkötelezett között oszlanak meg, nincs akadálya annak, hogy ezt a kérdést a zálogszerződésben rendezzék, megállapítsák az értesítésre és a dokumentumok átadására vonatkozó szabályokat. Így előírhatják akár azt is, hogy ennek haladéktalanul, már a kölcsönnyújtás előfeltételeként meg kell történnie, de rendelkezhetnek úgy is, hogy a kötelezett értesítésére csak később, bizonyos feltételek bekövetkezése esetén kerül sor. Bármelyik megoldás általános érvényű kötelező előírása indokolatlan lenne, a gyakorlat számára fontos esetekben szükségtelenül nehezítené a zálogjog alapítását. Ezzel kapcsolatban a jogalkotói mulasztás csupán az, hogy a törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a kötelezett értesítésének elmulasztásából fakadó kockázatok a zálogjogosultat terhelik, az elzálogosított követelés kötelezettjét a zálogjoghoz kapcsolódóan bármilyen kötelezettség vagy felelősség csak azt követően terhelheti, hogy értesítést kapott a zálogjog megalapításáról.

Cikkek

Cikkek