Új részvényesi szerepvállalási átláthatósági szabályok a befektetéseket kezelők tevékenységére

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv”) való megfelelés érdekében a Parlament 2019. július 2-án elfogadta a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvényt („Törvény”). A Törvény az átláthatóság biztosítása érdekében számos új kötelezettséget ír elő azon piaci szereplők számára, amelyek – a pénzügyi közvetítőrendszer részeként – jelentős befektetéseket eszközölnek az ügyfeleik javára, és ennek folytán részt vesznek a részvényesi jogok ügyfeleik érdekében történő gyakorlásában is. Ezek a piaci szereplők – többek között - az úgynevezett intézményi befektetők és az eszközkezelők.

A Törvény átláthatósággal kapcsolatos szabályainak indoka az, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők gyakran nem teszik átláthatóvá befektetési stratégiájukat, illetve a befektetéssel érintett vállalkozások működésében történő szerepvállalásukat, pedig az ilyen információk nyilvános közzététele lehetővé tenné a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyítené a társaságok és a részvényeseik közötti párbeszédet, ösztönözné a részvényesi szerepvállalást és megerősítené az elszámoltathatóságot az érdekeltek és a civil társadalom felé.

Kik a Törvény szerinti intézményi befektetők és az eszközkezelők?

A szabályok ismertetése előtt érdemes kitérni arra, hogy a Törvény „intézményi befektető” fogalma lényegesen eltér a „klasszikus” (például a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. – Tpt. – szerinti) intézményi befektető fogalmától. Míg a Tpt. alapján intézményi befektető többek között a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás,a  befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, a befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény is, addig a Törvényben szabályozott intézményi befektetők ennél jóval szűkebb kört alkotnak: csak az ún. kisbiztosítók minősülnek intézményi befektetőnek, de ők is kizárólag a nem-életbiztosítási illetve nem-élet viszontbiztosítási tevékenységük vonatkozásában, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmények. Jelen formájában tehát a Törvény még a biztosítók közül sem érinti a magyar életbiztosítókat és a legnagyobb kompozit, illetve nem-életbiztosítókat.

Megjegyezzük, hogy a Törvény e tekintetben mintha nem pontosan implementálná az Irányelv rendelkezéseit, tekintve, hogy az Irányelv szerint intézményi befektetőnek az életbiztosítási tevékenységet folytató vállalkozások tekinthetők. Ehhez képest a Törvény egyrészt kizárja az életbiztosítási tevékenységet folytató biztosítókat az intézményi befektető fogalma alól, másrészt a megmaradt biztosítók körét is leszűkíti a kisbiztosítókra. Ez azért is nehezen érthető, mert éppen a jelentős összegű élet- és nyugdíjbiztosítási díjtartalékot hosszú távra befektetni szándékozó életbiztosítók lennének azok az intézményi befektetők, amelyek kapcsán az Irányelv által fontosnak tartott átláthatósági követelményeknek érvényesülniük kellene.

A Törvény az eszközkezelők fogalmának meghatározása kapcsán ilyen meglepetést nem tartogat: eszközkezelőnek a befektetési vállalkozások, és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak minősülő befektetési alapkezelők (ÁÉKBV) minősülnek.

A Törvény az átláthatóságot három új intézkedés-csoport bevezetésével kívánja előmozdítani: (a) szerepvállalási politika és a végrehajtásáról szóló jelentés nyilvánosságra hozatala, (b) tőkebefektetési stratégia nyilvánosságra hozatala és (c) a részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó rendelkezések előírásával.

a) Szerepvállalási politika és végrehajtása

Az intézményi befektetők és az eszközkezelők vagy kötelesek szerepvállalási politikát kidolgozni és online módon nyilvánosságra hozni, amelyben ismertetik, hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiájukba, vagy kötelesek megindokolni, hogy miért nem alkalmaznak ilyen szabályozást.

Ha szerepvállalási politika kidolgozására kerül sor, abban ismertetni kell, hogy milyen módon építik be a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiába, milyen különböző szerepvállalási tevékenységeket választanak, és hogyan valósítják meg azokat.

Az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek továbbá nyilvánosságra kell hozniuk a szerepvállalási politikájuk végrehajtásával kapcsolatos információkat is, így különösen azt, hogy hogyan gyakorolták szavazati jogaikat, magyarázattal együtt. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezeket az információkat nem kell közzétenni akkor, ha a szavazat a szavazás témája vagy a társasági tulajdonrész aránya miatt nem bír jelentőséggel .

b) Tőkebefektetési stratégia

Az intézményi befektetők kötelesek évente nyilvánosságra hozni azokat az információkat, amelyek érthetővé teszik, hogy tőkebefektetési stratégiájuk főbb elemei hogyan felelnek meg kötelezettségeik profiljának és időtartamának, továbbá hogy ezek hogyan járulnak hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

Ha az intézményi befektető eszközkezelőt vesz igénybe, és így az eszközkezelő intézményi befektető nevében fektet be, az intézményi befektetőnek – a honlapján évente közzétett, a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentésben – nyilvánosságra kell hoznia az eszközkezelővel kötött megállapodása főbb elemeit, így például azt, hogy hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy az intézményi befektető legjobb közép- és hosszú távú érdekeit képviselje.

Ezen túlmenően az eszközkezelőnek is kötelezettsége, hogy - az éves jelentéssel vagy a portfóliókezelés esetén kötelező utólagos tájékoztatással együtt - tájékoztassa az intézményi befektetőt annak érdekében, hogy az intézményi befektető értékelhesse az eszközkezelő tevékenységét, így különösen hogy az eszközkezelő a befektető legjobb hosszú távú érdekei szerint jár-e el, és stratégiája hatékony részvényesi szerepvállalást valósít-e meg.

A részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó rendelkezések

A részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó szabályokkalkülön hírben foglalkozunk.

Vissza a hírekhez